…az alkoholizmusból való kigyógyulásnak első lépése, ha elfogadjuk és kimondjuk, hogy alkoholisták vagyunk. Így van ez nagyon sok más betegséggel, ami inkább mentális eredetű. Az emberi gyengeség hagyja, hogy hamisan megnyugtassuk magunkat, nincs semmi baj. De el kell jönnie a pillanatnak, amikor kimondjuk, hogy igen, most már én is látom, baj van, nem rejtegetem tovább, mert nem lehet úgy leküzdeni egy problémát, hogy rejtegetjük azt. Szembe kell nézni vele.
És sajnos a legtöbb embernek gyakran van olyan gondja, amit inkább nem is tesz szóvá, észre sem akar venni. Nem csak betegség, de akár lehet másokkal, közösséggel, társadalommal is problémája, semmi nem fog változni, ha nem, hogy szóvá nem teszi, de még ki sem mondja, be sem vallja saját magának, hogy ezzel baj van.
Gyakran halljuk például dicsérni a megyénket, hogy milyen szép, milyen történelme van, palócok így, viselet úgy, hegyek amúgy. De álljunk meg egy pillanatra és mondjuk ki hangosan a problémákat is. Így van ez a falunkkal is. Így van ez a legtöbb civilszervezettel, intézménnyel. A problémákat csak úgy lehet megoldani, ha azokról is szót ejtünk. Semmire nem megyünk azzal, ha csak dicsérünk valamit, miközben óriási gondok vannak a háttérben. Ha valahol baj van, akkor ott kötelező a baj megoldásával foglalkozni. Meg kell oldani őket és aztán lehet szépnek látni a világot.
2016.06.01.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.