Ez túlzás. Ezt nem kellene. Ez erős. Nem gondoltad át. Gondolom nem ezt akartad mondani. Biztos vagy benne? Ezen ne idegesítsd fel magad. Nyugi. Pszt. Halkabban. Hagyd. Ne húzd fel magad. Ne idegesíts másokat ezzel. Állj le. Csendbe legyél. Fogd be a szád. Hallgass. Ssss. Húzz bőrt a fogadra. Pofa be. Kussolj. Fejezd be. Bele se kezdj. Engedd el. Nem biztos, hogy igazad van. Hagyd abba.
Vagy.
Ez egyáltalán nem túlzás. Pont ezt kell. Megfelelő a stílus. Jól átgondoltad. Ezt megmondtad. Nyugodt maradtál. Hangosabban. Ne hagyd magad. Vehemensebben. Nem fontosabb az ő nyugalma, mint a tiéd. Folytasd. Ne hallgass el. Nyisd ki a szád. Csinálj valamit. Gyerünk. Mondd meg nekik. Hajrá. Kezdj bele. Ragadd meg. Csináld. Igazad van. Jól csinálod. Tovább. Csináld végig.
Az egyikkel sosem lehet elérni semmit.
Március 15-én kitűzzük a kokárdát. Petőfiék vajon milyen szavakat használtak 1848-ban?
„- Ne olyan hangosan Sándor! Mit gondolnak majd?”
Az állami ünnepek alkalmával azon is el kellene gondolkodni, hogy mennyire vagyunk méltóak a hősök által ránk hagyott országra. Nem csak a fehér ing és a kokárda, nem csak a külsőség számít. Sokkal fontosabb, hogy ugyanolyan őszintén, nyíltan, bátran viselkedjünk, cselekedjünk, szóljunk!
2018.03.01.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.